Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabálykönyv 3.

2009.05.16

3.0 RÉSZLETES SZABÁLYOK
3.1 Szabályrendszer
3.1.1 Versenyek rendszere
A hazai kyokushin karate versenyeken kétféle versenyrendszert különböztetünk meg az alábbiak szerint:
-Kyokushin kumite versenyek felnott férfiak és nok, részére, amely lehet egyéni, illetve csapatverseny, valamint, gyermek, serdülo, ifi és juniorok számára. -Kata versenyek férfi és noi kategóriában, junior és felnott korcsoportok részére
Kyokushin karate versenyek rendezhetok:
-kieséses rendszerben / 7 fo vagy afölött / -körmérkozéses rendszerben / 3-5 fo / -vegyes rendszerben / 6 között /
A vegyes rendszer a kieséses és a körmérkozéses rendszer keveréke.
A verseny rendszerét a technikai értekezlet jogosult kialakítani, kategóriánként lemérlegelt versenyzok létszáma alapján.
3.1.2 A versenyzok korcsoport beosztása
Gyermek I. korcsoportba lép a versenyzo a 8. életévét betöltését követo naptári év január 1-én. Gyermek II. korcsoportba lép a versenyzo a 10. életévének betöltését követo naptári év január 1-én.
3.1.3 Az övfokozat szerinti indulás feltételei az MKKSZ hivatalos versenyein
-gyermek I, II és serdülo korcsoportban 8. kyu -ifúsági korcsoportban 6. kyu -junior korcsoportban 6. kyu -felnott korcsoportban „A” kategóriában kyokushin kumitéban és katában 4. kyu -felnott korcsoportban „B” kategóriában kyokushin kumitéban és katában 6-kyu -2. dan -felnott korcsoportban „C” kategóriában kyokushin kumitéban és katában 8-3. kyu -felnott korcsoportban „Senior” kategóriában kyokushin kumitéban és katában 4. kyu
3.1.4 Az övfokozat szerinti indulás feltételei az MKKSZ nem hivatalos versenyein
Megjegyzés: A felnott korcsoportban versenyzok a junior korcsoport versenyszabályai szerint mérkoznek. A rendezo klub köteles érvényes bírói minosítéssel rendelkezo bírót foglalkoztatni!
3.1.5 Küzdoido
-gyermek és serdülo korcsoportban: 2+1 perc -ifjúsági korcsoportban: 2+2+1 perc -junior korcsoportban: 2+2+2 perc -felnott korcsoportban „A” kategória: 3+2+2+2 perc -felnott korcsoportban „B” kategória: 2+2+2 perc -felnott korcsoportban „C” kategória: 2+1+1 perc -felnott korcsoportban „Senior” kategória:2+2+2 perc
3.1.6 Védofelszerelések
-gyermekek részére:lábszárvédo, altestvédo, testvédo, fejvédo, seikenvédo -serdülok részére: lábszárvédo, altestvédo, testvédo, fejvédo -ifjúságiak részére: lábszárvédo, altestvédo, fejvédo (lányok részére testvédo) -juniorok részére: lábszárvédo, altestvédo (lányok részére kosaras mellvédo) -felnott nok részére: lábszárvédo, altestvédo, kosaras mellvédo -felnott férfiak „A” kat.: herevédo -felnott férfiak „B” kat.: lábszárvédo, herevédo -felnott férfiak „C” kat.: lábszárvédo, fejvédo, herevédo -felnott férfiak „Senior”.: lábszárvédo, herevédo, (könyök és térdvédo megengedett)
Herevédo: A herevédo kemény muanyagból készüljön. Elhelyezése vagy a fürdonadrágban vagy speciálisan erre a célra készült tartóban a dogi nadrág alatt történjen. Viselése fiú és férfi versenyzok számára kötelezo.
Mellvédo: A mellvédo kemény muanyagból készült legyen, kosaras kiképzéssel, mely nem takarja a gyomorszájat. Noi versenyeken használata kötelezo.
Lábszárvédo: Vászon borított szivacsból készül, amely fedi a sípcsontot és a lábfejet. Gyermek, serdülo, ifjúsági és junior korosztályokban, illetve felnott nok versenyein kötelezo.
Fejvédo: Öntött muanyag, szivacs és mubor borítással, vagy muborrel borított kemény szivacs, amely takarja a koponyát, kivéve az arckoponyát, és megfelelo térlátást nyújt. Gyermek, serdülo és ifjúsági korosztályban használata kötelezo.
Lágyékvédo: Kemény muanyag, puha muanyag borítással, ami védi az altestet, és az alhasat. Junior és felnott noi versenyzok részére kötelezo.
Kézfejvédo: Vászon szövettel borított szivacs, amely védi a kézfejet, de szabadon hagyja az ujjakat. Gyermek korosztály részére kötelezo
Testvédo: Vászon szövettel, vagy muborrel borított szivacs, amely beborítja a chudant, és a karoknak megfelelo mozgást enged. Gyermek, serdülo korosztály és ifjúsági lányok részére kötelezo.
Könyök és térdvédo: Vászon borított szivacsból készül, amely fedi a könyököt illetve a térdet. Felnott senior kategória versenyein megengedett.
Megjegyzés: bandázs /fásli/, ragtapasz , csak orvosi engedéllyel a második küzdelemtol használható. Egyéb tárgy /óra, lánc, ékszer stb./ viselése tilos. Hachi maki /hajpánt/ csak indokolt esetben viselheto.
3.1.7 A versenyzés feltételei
-Az MKKSZ tagja - a szövetség által kibocsátott BUDO PASS-ban adott évre tagsági bélyeggel, hiteles övfokozati bejegyzéssel és hiteles sportegyesületi (klub) bejegyzéssel, valamint érvényes sportorvosi "Versenyezhet" pecséttel rendelkezik.
Fenti feltételek be nem tartása a versenyzo kizárását eredményezi a versenybol. A klubvezeto felelossége, hogy a megjelent versenyzoje a szükséges feltételeknek megfeleljen.
3.1.8 A mérkozés területe
8 x 8 méter oldalú négyzet a küzdoterület. A küzdoterület lehet közvetlenül a sportcsarnok talaja / parketta, vagy muanyag borítás / vagy tatami. A küzdoterület szélét a talaj színétol jól elkülönítheto színnel kell jelölni. Tatami esetén 1 m-es piros jelzoszonyeggel kell jelölni. Abban az esetben, ha a küzdoterület emelt dobogón kerül elhelyezésre, akkor a küzdoterületen kívül legalább 2 m-es biztonsági sávot kell biztosítani. Ha a sportcsarnokban a verseny ideje alatt 2 vagy annál több küzdoterület kerül kijelölésre, akkor a küzdo területek között min. 2 m szabad
területet kell biztosítani. A versenyzok indulóhelyét a küzdoterület közepétol 1,5 -1,5 m-re 0,5 m-es vonalakkal kell jelölni.
A tatami szabályos összeállítását a következo ábra tartalmazza.
Gyermek I-II és serdülo korcsoportokban a küzdoterület 6 x 6 m oldalú négyzet is lehetséges.
3.1.9 Jelzoszalag
A vezetobíró jobb oldalára szólított versenyzo köteles piros jelzoszalagot viselni. /A jelzoszalag mérete 70 cm hosszú és 4 cm széles. Viselése hátul az övre kötve / A versenyen minden küzdotérnél legalább 2 db. jelzoszalag legyen elokészítve, hogy egy versenyzonek se kelljen várnia, amíg a másik leveszi a jelzoszalagot.
Az elsonek szólított versenyzo köti fel a piros jelzoszalagot.
3.2 Küzdelem lefolytatása
3.2.1 A küzdelem elokészítése
A tájékoztató bíró, illetve a rendezoség által erre biztosított személy, szólítja a versenyzoket. Eloször az „piros öves” /piros jelzoszalagot viselo/ versenyzot „aka”, majd a „fehér öves” versenyzot shiro. Valamint bemondja a felkészülo versenyzoket.
Meg nem jelenés esetén a vezetobíró jelzésétol számított, a korcsoportjának megfelelo küzdoidon belül nem jelenik meg, akkor a vezetobíró az ellenfelét gyoztesnek hirdeti ki.
3.2.2 A küzdelem etikettje
A vezetobíró elindítja és megállítja a mérkozést a következo módokon:
-Nakae,Shonem Ni Muite / nézz elore/ vezényszavára: a versenyzok belépnek a küzdotérre és arccal a zsuri asztal felé, megállnak, a
-Hantei vezényszavára: zászlójukkal véleményt nyilvánítanak /ezután a vezetobíró az oldalbírák és saját véleménye, a többségi elv alapján eredményt hirdet /
A döntés után az elköszönés úgy zajlik, ahogy a küzdelem elején történt.
-Akushu vezényszavára : a versenyzok kezet fognak és kihátrálnak a küzdotérrol
3.2.3 Idoméro bíró
Az idoméro bíró a versenybíróság asztalának szélén helyezkedik el. Közvetlenül elotte elhelyezve a gong és a versenyóra / stopperóra /. Az idomérobíró a vezetobíró " Hajime " vagy "Zokko" vezényszavára elindítja az órát és azt csak annak újabb vezényszavára "Jikan" valamint a "T" /time/ jelzés egyideju felmutatásakor állítja meg. A küzdoido lejártakor gongütéssel ad jelet, mire a vezetobíró leállítja a küzdelmet.
3.2.4 Orvosi ellátás
Sérülés esetén a vezetobíró jikan-t mutat és beszólítja az orvost. A versenyzo egy mérkozésen való orvosi ellátásának összes ideje nem haladhatja meg a mérkozés idejét. Amennyiben az orvosi ellátás meghaladja a mérkozés idejét a fobíró, dönt a mérkozés folytatásáról, annak esetleges felfüggesztésérol vagy befejezésérol. A versenyorvos a versenyzo sérülését véleményezi, és közölnie kell, a vezetobíróval, hogy a versenyzo folytathatja-e a küzdelmet vagy sem. Amennyiben a versenyorvos nem engedi a versenyzot tovább mérkozni, az nem folytathatja a versenyt.
3.3 Bírói jelzések és vezényszavak
3.3.1 A vezetobíró jelzései
A mérkozés kezdetén az öt bíró -vezetobíró, 4 oldalbíró -a küzdotér szélén meghajol a közönség felé Shomen ni rei vezényszóra, melyet a vezetobíró vezényel. Majd a vezetobíró egy lépést hátra lép, bírótársai felé fordulnak és egymást üdvözlik. A vezetobíró intésére elfoglalják a helyüket. Bírócsere esetén hasonlóan hagyják el a küzdoteret. A vezetobíró vezényszavára - Nakae - a küzdotér szélén várakozó versenyzok elobb a shiro, majd az aka, belépnek a részükre kijelölt vonalra arccal egymás felé, úgy hogy a piros jelzoszalagot viselo versenyzo a vezetobírónak jobb kézre essen. A vezetobíró vezényszavára és kézmozdulatára /Shomen ni rei/ páros kézzel, nyitott tenyérrel a versenyzoket a közönség felé fordítja és üdvözölteti, majd Shushin ni rei és Otogai ni rei vezényszavakra páros, ökölbe zárt kézzel eloször maga, majd egymás felé tett mozdulattal meghajoltatja a versenyzoket. Akik minden üdvözlési esetben hangos OSU köszöntést hallatnak A vezetobíró felveszi a küzdoállást és Kamaete vezényszavával, felszólítja a versenyzoket, tegyék ugyanazt. A vezetobíró ügyeljen arra, hogy a versenyzok mindig a vonal mögött álljanak. Hajime vezényszóra, gyaku tsuki ütést imitálva a vezetobíró elindítja a küzdelmet. A vezetobíró mozgásával követi a küzdelmet, figyelve
annak minden apró részletére. Értékelheto találat, sérülés, szabálytalanság, kilépés, vagy más olyan esetben, ha azt úgy ítéli meg, Yame vezényszóval és kezét nyitva tartva, függoleges kézéllel fentrol lefelé vágva megállítja a mérkozést. Annak folytatását Zokko vezényszóval rendeli el. A mérkozés idejének lejártakor a Yame vezényszónál használatos függoleges vágó mozdulattal állítja meg a mérkozést -Yame, Soremade ¬vezényszavakat hallatva. A vezetobíró köteles arra ügyelni, hogy ha a versenyzok nem hallották tisztán a Yame vezényszót lépjen a versenyzokhöz és válassza szét oket, az esetleges sérülések elkerülése végett. Yame után a versenyzok visszaállnak a részükre kijelölt vonal mögé.
Ippon kihirdetése: A vezetobíró nyitott tenyérrel lefelé, ellentétes vállától indítva a versenyzo oldali karját ferdén magasra lendíti és kb.1 másodpercig ott tartja, közben aka / shiro / ippon szavakkal hirdeti ki a gyoztest.
Wazaari kihirdetése: A vezetobíró nyitott tenyérrel lefelé, ellentétes vállától indítva a versenyzo oldali karját vízszintesen a versenyzo felé lendíti és 1 másodpercig ott tartja, közben aka / shiro / wazaari szavakkal hirdeti ki a találatot.
Awazate ippon kihirdetése: Két wazaari találat awazate ippon értéku. A vezetobíró eloször a wazaarit, majd közvetlenül utána az awazate - ippont hirdeti ki. A vezetobíró minden értékelheto találat esetén nevezze meg a találat fajtáját is. / Pl. aka chudan mawashi geri wazaari / A vezetobíró, bírói döntés esetén aka / shiro / szavakkal hirdet gyoztest az ippon hirdetésével azonos kézmozdulat kiséretében.
Döntetlen kihirdetése: A mérkozés végén döntetlen állás esetén a vezetobíró zárt (seiken) keresztezett kézzel maga elott és hikiwake szóval hirdet döntetlent. Hosszabbítás esetén a versenyzok felé mutatja a hosszabbítás idejét.
Figyelmeztetés enyhe szabálysértés esetén: Yame után a versenyzok visszaállnak a kijelölt vonal mögé, majd a vezetobíró a szabálytalan technikát alkalmazó versenyzo felé fordulva, megnevezve figyelmeztetésének tárgyát /pl. jodan kontakt / ujját felfelé tartva figyelmeztetoen int felé.
Chui kihirdetése: Yame után a versenyzok visszaállnak a kijelölt vonal mögé, majd a vezetobíró a szabálytalan technikát alkalmazó versenyzo felé fordulva, megnevezve figyelmeztetésének tárgyát / pl. fogás / azonos oldali karját behajlított állapotból gyors mozdulattal kinyitja, mutatóujjával a versenyzo hasára mutatva és chui ichi, vagy ni figyelmeztetést mond.
Genten kihirdetése: A chui-hoz hasonlóan, csak a versenyzo arcára mutatva, genten ichi, vagy ni intést mondva hajtja végre a vezetobíró. / Megjegyzés: Chui ni, azaz két chui genten ichi, azaz egy genten, amely esetben a chuit és a gentent is ki kell hirdetni a fentiek szerint gyors egymásutánban. /
Shikkaku kihirdetése : Leléptetés esetén a fentiekhez hasonlóan jár el a vezetobíró, azzal a különbséggel, hogy a büntetett versenyzo felé magasan mutatóujjal -az ipponhoz hasonlóan -mutat és "Shikkaku" vezényszót alkalmaz. Ezután a másik oldali versenyzonek hirdet gyozelmet a bírói döntéshez hasonlóan.
Kilépés kihirdetése: Ha a versenyzo elhagyja a küzdoteret, a vezetobíró megállítja a mérkozést, a versenyzok• visszaállnak a kijelölt vonalra, majd a vezetobíró "Jogai" szóval figyelmeztet és ujjával a versenyzo oldali vonalra mutat, szükség esetén intést is hirdetve.
A mérkozés vége A gong, duda vagy síp jelzésére, illetve a babzsák küzdotérre történt bedobására a vezetobíró Yame, Soremade vezényszóval megállítja a mérkozést. A versenyzoket a zsuri asztal felé fordítja, a küzdovonalra hátralépve bemondja a versenyzok által elér pontokat, büntetéseket. Ha egyik versenyzonél sincs se pont, se büntetés ezt a MITOMEZU szóval jelzi. / pl. Aka Mitomezu, Shiro chui ichi…/ Hantei-O-Onegai-Shimasu , vagy Hantei o Torimasu vezényszóval döntésük meghozatalára szólítja fel az oldalbírókat. Hantei, illetve - ha a terem akusztikája megköveteli ¬kettos sípszavára az oldalbírók zászlójelzéseikkel döntenek, a vezetobíró összeszámolja az oldalbírák döntését oly módon, hogy hangos Aka, Shiro ill. Hikiwake vezényszavakat hallatva mutatja az oldalbírók döntését, utoljára hagyva saját döntésével megerosített, a többségi elv alapján hozott ítéletét. Hosszabbítás esetén mindkét kezével jól láthatóan mutatja a hosszabbítás idejét (ami 2 vagy 1 perc is lehet), és Hajime vezényszóval indítja a küzdelmet.
Gyozelmet oly módon hirdet, hogy a vonalról elore lépve jobb ill. bal karját az ellentétes válltól indítva fölfelé 45 fokos szögben tenyérrel lefelé kilendíti.
Gyoztes hirdetése után a kezdethez hasonló módon üdvözölteti a versenyzoket a zsuri asztal, önmaga és egymás felé, majd két kezét összefogva Akushu vezényszóval felszólítja a versenyzoket kézfogásra.
Ido kérése A vezetobíró az idoméro bíró felé fordulva két nyitott kezével "T" betut alkotva "Jikan" szóval állítja meg az órát. / A "T" az angol time szó nemzetközi jelzése /
Az oldalbírók behívása: A vezetobíró, hogy kikérje oldalbírók véleményét, minden esetben nyitott tenyérrel maga felé int és Fukushin shugo szóval hívja oket magához. / Megjegyzés : A bírók közti szóváltás minden esetben a küzdotér széléhez közel kell történjen, hogy a versenyzok azt ne hallhassák. /
Az orvos behívása: Esetleges sérülés esetén a vezetobíró megállítja a küzdelmet és hangos "Orvos " felszólítással behívja a küzdotérre az orvost / a nem sérült versenyzot a küzdotér közepének háttal leülteti sei za-ba /. Segédkezik az orvos tevékenységében, kikéri a véleményét a mérkozés folytatását illetoen, és azt figyelembe véve dönt.
Értékelhetetlen találat kihirdetése Yame után a versenyzok visszaállnak a kijelölt vonal mögé. A vezetobíró nyitott tenyérrel lefelé keresztezett kezét gyors mozdulattal szétnyitja és "Torimasen" szót használ.
3.3.2 Az oldalbírók jelzései
Az oldalbírók a küzdotér sarkain elhelyezett székeken egyenes háttal, nem keresztezett lábbal foglalnak helyet, nyakukba akasztott síppal / melyet küzdelem közben szájukban tartanak /. Kezükben értelem szerinti oldalon piros, illetve fehér zászló van. Határozott zászlójelzéseikkel és ezzel egyideju sípszóval kötelesek észrevételeiket megtenni. Minden esetben kötelesek szoros együtt muködéssel segíteni a vezetobíró munkáját. A vezetobíró felszólítására " Hantei-O-Onegai-Shimasu, vagy Hantei o Torimasu Hantei" lehajtott fejjel a látottak alapján hozza meg a döntését, és határozott zászlólendítéssel nyilvánítja ki azt.
V E Z E T O B Í R Ó J E L Z É S E I
12 fotó!!!!
A Z O L D A L B Í R Ó Z Á S Z L Ó J E L Z É S E I
8 fotó!!!!
3.3.3 A töréstechnika bírói munkája és jelzései
A törést egy arra kijelölt vezetobíró irányítja úgy a versenyzok, mint a törohelyeken közremuködo bírók, illetve segédszemélyzet vonatkozásában.
-A töréstechnikánál közremuködo bírók megvizsgálják a törendo anyagot: nem repedt, nem csomós,
mérete megfelel a követelményeknek. -Ellenorzik az alátámasztást és elhelyezik rajta a kívánt mennyiségu deszkát. -Engedélyt adnak a versenyzoknek esetleges rongy vagy egyéb puha anyag használatára. -A versenyzoket nem engedik a törendo deszkákhoz nyúlni. -A törést vezeto bíró jelt ad a töréstechnika megkezdésére.
Sikeres törés esetén Kansui vezényszóval hirdeti ki, hogy a versenyzo eltörte a feltett mennyiséget és a jegyzokönyvvezeto felé ujjával mutatja az eltört deszkák számát. Sikertelen törés esetén Shippai vezényszóval hirdeti ki a sikertelenséget, ezután, a versenyzonek az ismételt vezényszó elhangzása után van még egy lehetosége, hogy a felrakott új, minimum deszkát eltörje. Sikeres törés után a bíró sei za-ba ülteti a versenyzoket. A töréstechnika megkezdése elott és annak befejezése után a felsorakozott versenyzoket meghajoltatja a közönség felé Shomen ni rei vezényszóval.
A törés technikánál közremuködo bíró irányítja a segédeket, akik az elokészületeket, illetve a deszkák eltakarítását végzik.
3.4 A Kyokushin Kumite szabályai a felnott korcsoport részére
3.4.1 A mérkozés ideje
A mérkozés ideje 3 perc futó küzdoido /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezeto bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 2 perc küzdoido /új mérkozés/ következik. Az elért pontok és a büntetések törlodnek. Ha az is döntetlen, újabb 2 perc küzdoido /sai shiai/ következik, ha ez is döntetlen, akkor a mérkozést követo mérlegelés eredménye dönt Abban az esetben, ha a súly nem dönt, az eltört deszkák számának összegét kell összehasonlítani, amelyik versenyzo több deszkát tört, az a gyoztes. Ha ezek után sem döntheto el a mérkozés, úgy 2 perc / encho sen / hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel gyoztest kell hirdetni. Megjegyzés: az elso 3 perc küzdoidot követo 2 perc küzdoido új mérkozésként értelmezendo, az encho sen pedig a sai shiai hosszabbítása, ily módon a sai shiaiban szerzett pontokat a versenyzok tovább viszik az encho sen-be. A küzdelem csak a vezetobíró jame vezényszavára fejezodik be, az addig elért találatok érvényesek.
3.4.2 Támadható testfelületek
Támadható a test teljes felülete, kivéve gerinc, lágyék, térd, illetve kéztechnikákkal a fej és a nyak.
3.4.3 Tiltott technikák / Hansoku Waza / :
- tilos a fej, arc és nyak támadása bármilyen kéztechnikával
- tilos az ellenfelet nyitott vagy zárt kézzel nyomni, lökni
- tilos ruhát fogni, rángatni az ellenfelet
- tilos az ellenfél kezét, karját, lábát fogni tovább, mint egy másodperc.
- tilos a lágyék támadása
- tilos a gerinc támadása
- tilos a földre került ellenfelet teljes erovel támadni
- tilos fejjel támadni
- tilos földrol támadást indítani / kivéve védekezo testhelyzet /
- tilos a térdek támadása
- tilos a nyak és a fej fogása -tilos nok esetében a mell támadása

3.4.4 Mérlegelés
Amennyiben a sai shiai /3+2+2 perc után/ döntetlen, akkor a mérkozést követo mérlegelés eredménye dönt. Eloször az aka, majd a shiro mérlegel. A versenyzoket versenyfelszerelésben kell mérlegelni. Férfiaknák a súlycsoportos versenyen mindhárom súlycsoportban 5 kg-os, abszolút kategóriában 10 kg-os súlykülönbség esetén a könnyebb versenyzo gyoz. Noi kategóriában a minimum súlykülönbség 3 kg illetve 5 kg.
3.4.5 Töréstechnika
Töréstechnika csak a Magyar Bajnokságon /Kyokushin kumite/ kötelezo. A töréstechnikához 30 cm széles, 20 cm hosszú, 24 mm vastag, száraz fenyodeszkát kell biztosítani /szálirány a rövid oldallal párhuzamos/, melynek mindkét felülete gyalult és lehetoleg csomómentes, amelyet a rendezoség köteles biztosítani. Alátámasztásul minden töréshelyhez lehetoleg egy tömbbol készült, olyan szilárd támaszokat kell használni, melyek oldalélei különbözo méretuek, így a különbözo törésszámok magasság követelményeinek is megfelelnek. A rendezoségnek gondoskodni kell kisegíto személyzetrol, és a szemét elszállításáról.
A töréstechnikát háromféle módon kell végrehajtani:
-ököl / seiken / -kézél / shuto / -könyök / hiji /
Minden férfi versenyen a súlycsoportokban minimum 3 deszkán, míg a noi versenyen két deszkán kell töréskísérletet tenni a versenyzoknek. A rendezo klub a bírói albizottsággal történt egyeztetést követoen a noi töréstol eltekinthet. Minden versenyzo annyi deszkát kérhet felrakásra, amennyit akar, azonban sikertelen törés esetén a második kísérletre már csak a minimumot kísérelheti meg eltörni. Annak a versenyzonek, aki második kísérletre sem képes eltörni a minimum deszkákat, kísérlete 0 pontot ér. A tört deszkák száma összeadandó és a versenyzo az összes deszkák számával vesz részt a versenyben. Döntetlen esetén, ha az elso hosszabbítás után sem dolt el a mérkozés, tehát a mérlegelésnél nem volt 5/3 kg, ill. az abszolút versenyen 10/5 kg különbség, az eltört deszkák száma dönti el a mérkozést. Töréstechnika 64-es, vagy a feletti táblán csak a legjobb 16-ban van, illetve az alatti létszám esetében legjobb 8, illetve legjobb 4-es táblán is megkezdheto.
A három törés nemet végre lehet hajtani közvetlen egymásutánban és a mérkozés -fordulói között egyenként is, attól függoen, hogy a technikai értekezlet hogy dönt e felol. A töréstechnikát a versenyzoknek a Hajime vezényszótól számított 1 percen belül végre kell hajtani. Hajime elotti törés érvénytelen és sikertelennek számít.
A versenyzok nem nyúlhatnak a deszkákhoz, csak a bírótól kérhetik annak igazítását. A versenyzo a vezetobíró engedélyével használhat puha rongyot, amelyet a bíró helyezhet el a deszkákon. Abban az esetben, ha a versenyzo nem tudta átütni a deszkákat, de azok megrogytak, a segédbírónak kell ellenoriznie a deszkákat egyenként. Ha egy olyant is talál, amely kézzel nyomva nem törik el, a törés érvénytelen.
3.4.6 Büntetések
Figyelmeztetés /chui /
Chuit lehet ítélni
-enyhe szabálysértésért
-ruha fogásért
-nyitott kézzel történo lökdösésért
-nyak vagy a fej fogásáért
-az ellenfél kezének, karjának, lábának fogásáért, ha az, hosszabb ideju, mint egy másogperc
-passzív magatartásért
-menekülésért
-a mérkozés területén bárminemu beszédért
-minden olyan esetben, amit a bírák úgy ítélnek meg.
Intés / genten /
Gentent lehet ítélni:
-súlyos szabálysértésért
-ha a versenyzo szabálytalan technikával sérülést okoz, de ellenfele folytatni tudja a versenyt
-ismételt szabálysértésért
-a fej és a nyak bármilyen kéztechnikával történt támadásáért
-a lágyék támadásáért
-a gerinc támadásáért
-a térd támadásáért
-dobásokért, melyeket ruhafogással hajtottak végre
-a nyak és a fej fogásáért, ha azt valamilyen technika követi
-földre került versenyzo teljes ereju támadásáért
-minden olyan esetben, melyet a bírók úgy ítélnek meg
-2 chui =1 genten
Megjegyzés: Abban az esetben, ha az egyik versenyzo vétlen, de olyan súlyos sérülést okoz ellenfelének, mely kapcsán az, képtelen folytatni a versenyt, az okozó gentennel büntetendo / szándékosság eldöntésénél minden körülményt figyelembe kell, hogy vegyenek a bírók /. A vezetobíró azonnali genten ítélet elott ki kell, hogy kérje a sarokbírók véleményét!
Leléptetés /Shikkaku /
Shikkakut lehet ítélni:
-szándékosan súlyos szabálysértésért
-ha a versenyzo szándékosan szabálytalan technikával ellenfelének olyan súlyos sérülést okoz, hogy
az nem tudja folytatni a versenyt
-ha a versenyzo nem veszi figyelembe a vezetobíró utasításait
-4 chui = 2 genten = shikkaku
-ha a versenyzo(k) magatartása ellenkezik a karate do szellemével
-ha a versenyzo a szonyegre szólítást követo 3 percen belül nem jelenik meg, a vezetobíró Kikent és
gyoztest hirdet
-minden olyan esetben, amelyet a bírók úgy ítélnek meg.
-shikkaku esetén, körmérközés és csapatverseny során véglegesen kiesik
3.4.7 Kilépések (Jogai) megítélése
Ha az egyik vagy mindkét versenyzo mindkét lábával elhagyta a küzdoteret, kilépésnek minosül. Abban az esetben, ha az egyik versenyzo már kilépett a küzdotérrol, de Yame vezényszó elott bármelyik versenyzo érvényes technikával találatot visz be, a találat értékelheto. Azt a versenyzot, amelyik szándékosan kitolja ellenfelét a küzdotérrol, már az elso esetben figyelmeztetni, késobb büntetni kell.
Megjegyzés:
A bírók kötelesek következetesen megítélni és büntetni a kitolás /nem effektív technikák/ tényét. Ilyen esetekben nem lehet hol az egyik versenyzot kilépésért, hol a másik versenyzot tolásért büntetni. Tolás következtében küzdotéren kívülre kerülés nem számít Jogai-nak.
Ha egy versenyzo gyors, ügyes, folyamatos oldalazással vétlenül elhagyja a küzdoteret egy rövid idore, nem kell Jogai-t ítélni. Abban az esetben, ha a kilépések a küzdelem felvételétol való tartózkodást mutatják / passzivitás, félelem, menekülés, helytelen taktika, stb. / a bírók meginthetik a vétkes versenyzot.
3.4.8 A küzdelem eldöntése
Teljes értéku (Ippon) gyozelem
Ha egy versenyzo a földre került vagy állva maradt ugyan egy vagy több szabályos hatékony technikától és a mérkozést 3 másodpercen belül nem tudja folytatni, a vezetobíró Ippont hirdet. Ha a versenyzo 3 másodpercen belül feláll, de olyan sérülést szenvedett, mely alkalmatlanná teszik ot a további küzdelemre, a vezetobíró Ippont hirdet. Ha egy versenyzo feladja a küzdelmet, ellenfele Ipponnal gyoz. Ha a versenyzo saját technikájától, vagy védekezésétol sérül a keze lába, és a küzdelmet nem tudja folytatni, az ellenfél ipponnal gyoz.
Amennyiben szabályos jodan technikával elért IPPON esetén, ha verseny orvos tovább engedi a jodan találatot elszenvedett versenyzot, folytathatja a küzdelmet csapat és körmérkozés esetén
Eljárás fej KO esetén
Amennyiben az orvos nem engedi a versenyzot tovább, abban az esetben ez automatikusan fej KO-t jelent. A fej KO tényét a BUDO PASS ban rögzíteni kell a verseny fobírójának aláírásával, a dátum megjelolésével a sportorvosi engedélyeknél. Ezzel a versenyezhet sportorvosi engedély az érvényét veszti. A versenyzo azelott a verseny elott, ahol legközelebb indúlni kíván, köteles ismételt orvosi vizsgálaton részt venni. Az orvos figyelmét fel kell hívni a fej KO tényére. Amennyiben a sportorvos megadja az engedélyt, úgy indulhat a versenyen, ha nem, addig nem versenyezhet, amíg a sportorvos nem engedélyezi. (szabálytalan technika esetén is ugyanez az eljárás)
Félértéku (Wazaari) gyozelem
Ha egy versenyzo földre kerül egy vagy több szabályos hatékony technikától, de a mérkozést 3 másodpercen belül folytatni képes, a vezetobíró Wazaarit hirdet. Ha egy versenyzo nem kerül a földre valamely technikától ugyan, de megroggyan, a vezetobíró Wazaarit ítélhet. Ha egy versenyzo lábsöprés következtében a földre kerül, és ezt jó idoben kontrollal végrehajtott valamilyen kéztechnika követi az érvényes testfelületre, a vezetobíró Wazaarit ítélhet. Ha a versenyzo saját technikájától, vagy védekezésétol sérül a keze lába, a küzdelmet folytatni tudja, az ellenfélnek a vezetobíró Wazaarit ítélhet.
Két Wazaari Awazate ippon gyozelmet jelent.
Gyozelem bírói döntéssel
Teljes értéku Ippon vagy fél, értéku Wazaari nélkül is eldönthetik a bírók a mérkozés kimenetelét a küzdoido lejártával, ha az egyik versenyzo magasabb színtu küzdotechnikát, nagyobb kondíciót és jobb harci szellemet mutat be ellenfelénél. Megjegyzés: a vezetobíró gyozelmet hirdetethet a küzdoidon belül is, ha a fentiek alapján oly nagy a különbség a két versenyzo között, hogy az valamelyik versenyzo testi épségét súlyosan veszélyezteti / technikai KO /. Gyozelem bírói döntéssel csak a vezetobíró, az oldalbírók többségi véleménye alapján hozható.
A chui, genten, shikkaku beszámítása a mérkozés végeredményébe
Egy chui a verseny végeredményét kötelezoen nem befolyásolja. A bíróknak döntésüket a látottak alapján, szubjektív módon kell meghozniuk. Genten büntetés esetén -ha egyéb találat nem született -a szabálytalankodó versenyzo nem hirdetheto ki gyoztesnek. Abban az esetben, ha a Sai shiai is döntetlen és Encho senre kerül sor a Sai shiai büntetéseket magával viszi. Ha egy versenyzo szabálytalanságért kap 3 chuit vagy 1 gentent és 1 chuit, de mellé még egy Wazaarit is szerez és ellenfele nem ért el értékelheto találatot, gyoztesnek kell hirdetni a Wazaarit elért versenyzot. Ha egy versenyzot leléptetnek, az ellenfele teljes értéku Ipponnal gyoz.
3.4.8 Döntési leírás
4 fehér zászló esetén gyoz a fehér 3 fehér zászló + 1 piros = fehér gyoz 3 fehér zászló + 1 döntetlen = fehér gyoz 2 fehér zászló + 2 döntetlen = fehér gyoz vagy döntetlen 1 fehér zászló + 3 döntetlen = döntetlen
4 piros zászló = piros gyoz 3 piros zászló + 1 fehér = piros gyoz 3 piros zászló + 1 döntetlen = piros gyoz 2 piros zászló + 2 döntetlen = piros gyoz vagy döntetlen 1 piros zászló + 3 döntetlen = döntetlen
4 döntetlen = döntetlen 1 fehér zászló + 2 döntetlen + 1 piros zászló = döntetlen 2 piros zászló + 2 fehér zászló = döntetlen, fehér vagy piros gyoz 2 fehér zászló + 1 piros zászló + 1 döntetlen = fehér gyoz vagy döntetlen 2 piros zászló + 1 fehér zászló + 1 döntetlen = piros gyoz vagy döntetlen
3.5 Csapatversenyek
Csapatversenyeken a következo létszámú csapatok vehetnek részt: / Férfi és noi csapat együtt versenyez súlycsoport nélkül /
Felnott férfi : 3 fo + 1 fo tartalék Felnott nok : 2 fo + 1 fo tartalék
Sérülés miatt lecserélt versenyzo tovább nem mérkozhet. A csapatok eredményét /helyezését/ az egyes csapattagok eredményének együttes pontszáma határozza meg. Egyéni gyozelem egy pontot, a döntetlen és a vereség 0 pontot jelent a csapat számára. A csapatmérkozést az a csapat nyeri, amelyik több gyozelmet szerzett. Döntetlen állása esetén eloször az ipponok száma mérvadó, másodszor a wazaarik száma dönt. Abban az esetben, ha így sem döntheto el a mérkozés, akkor a csapatok újabb mérkozéssel döntik el a versenyt. Ezt a mérkozést az egyéni versenyszabályok szerint kell folytatni. Sorsolással kell eldönteni, hogy férfi vagy noi küzdelemrol lesz szó. A sorsolást követoen a csapatkapitányok kijelölik a küzdoket. A csapatverseny úgy történik, hogy a csapatkapitány által a versenybírósághoz leadott lista sorrendjében mérkoznek a versenyzok. A csapatversenyeken a kyokushin kumite szabályok alkalmazandók. A férfi és noi küzdelem 3 perc / mérkozés eredménye döntetlen is lehet /.
3.6 A Kyokushin Kumite szabályai a felnott „B” korcsoport részére
3.6.1 A mérkozés ideje
A mérkozés ideje 2 perc futó küzdoido /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezeto bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 2 perc küzdoido /új mérkozés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkozést követo mérlegelés eredménye dönt. Ha ezek után sem döntheto el a mérkozés, úgy 2 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel gyoztest kell hirdetni. Megjegyzés : az elso 2 perc küzdoidot követo 2 perc küzdoido új mérkozésként értelmezendo, az utolsó 2 perc ezen küzdelem hosszabbítása, ily módon szerzett pontokat, büntetéseket a versenyzok tovább viszik. A második két perc és annak 2 perces hosszabbítása alatt elért büntetések és pontok összeadódnak.
3.6.2 Indulási feltételek
Az engedélyezett, tiltott technikákról, a találatok elbírálásáról, büntetésekrol és a gyozelem eldöntésérol jelen szabálykönyv 3.4 megfelelo fejezetei a mérvadóak
3.7 A Kyokushin Kumite szabályai a felnott „C” korcsoport részére
3.7.1 A mérkozés ideje
A mérkozés ideje 2 perc futó küzdoido /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezeto bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 1 perc küzdoido /új mérkozés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkozést követo mérlegelés eredménye dönt. Ha ezek után sem döntheto el a mérkozés, úgy 1 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel gyoztest kell hirdetni. Megjegyzés : az elso 2 perc küzdoidot követo 1 perc küzdoido új mérkozésként értelmezendo, az utolsó 1 perc ezen küzdelem hosszabbítása, ily módon szerzett pontokat, büntetéseket a versenyzok tovább viszik. A második egy perc és annak 1 perces hosszabbítása alatt elért büntetések és pontok összeadódnak.
3.7.2 Indulási feltételek
Az engedélyezett, tiltott technikákról, a találatok elbírálásáról, büntetésekrol és a gyozelem eldöntésérol jelen szabálykönyv 3.9 megfelelo fejezetei a mérvadóak
3.8 A Kyokushin Kumite szabályai a felnott Senior korcsoport részére
3.8.1 A mérkozés ideje
A mérkozés ideje 2 perc futó küzdoido /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezeto bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 2 perc küzdoido /új mérkozés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkozést követo mérlegelés eredménye dönt. Ha ezek után sem döntheto el a mérkozés, úgy 2 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel gyoztest kell hirdetni. Megjegyzés : az elso 2 perc küzdoidot követo 2 perc küzdoido új mérkozésként értelmezendo, az utolsó 2 perc ezen küzdelem hosszabbítása, ily módon szerzett pontokat, büntetéseket a versenyzok tovább viszik. A második két perc és annak 2 perces hosszabbítása alatt elért büntetések és pontok összeadódnak.
3.8.2 Indulási feltételek
Az engedélyezett, tiltott technikákról, a találatok elbírálásáról, büntetésekrol és a gyozelem eldöntésérol jelen szabálykönyv 3.4 megfelelo fejezetei a mérvadóak
3.9 A Kyokushin Kumite szabályai a junior korcsoport és ifjúsági fiú korcsoport részére
A versenyszabályok megfelelnek a felnott korcsoport szabályaival, a következo különbségekkel:
3.9.1 A mérkozés ideje
A mérkozés ideje 2 perc futó küzdoido /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezeto bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 2 perc küzdoido /új mérkozés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkozést követo mérlegelés eredménye dönt. Ha ezek után sem döntheto el a mérkozés, úgy 2 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel gyoztest kell hirdetni. Megjegyzés : az elso 2 perc küzdoidot követo 2 perc küzdoido új mérkozésként értelmezendo, az utolsó 2 perc ezen küzdelem hosszabbítása, ily módon szerzett pontokat, büntetéseket a versenyzok tovább viszik. A második két perc és annak 2 perces hosszabbítása alatt elért büntetések és pontok összeadódnak.
3.9.2 Tiltott technikák
A 3.4.3 pontban felsoroltakon túl:
-tilos a fej teljes erovel történo támadása /max. bor érintés engedélyezett/.
3.9.3 Mérlegelés
A versenyzoket versenyfelszerelésben kell mérlegelni. ifjúsági fiúk és junior nok esetén minimum 3 kg különbség junior fiúk esetén 5 kg különbség kell, hogy legyen mindhárom súlycsoportban. Ebben az esetben a könnyebb versenyzo gyoz.
3.10 A Kyokushin Kumite szabályai a gyermek, serdülo fiúk és lányok, valamint ifjúsági lányok részére
3.10.1 A mérkozés ideje
A mérkozés ideje 2 perc futó küzdoido /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vez. bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 1 perc küzdoido /új mérkozés/ következik, mely után bírói döntéssel gyoztest kell hirdetni. Az elért pontok törlodnek.
3.10.2 Engedélyezett technikák és támadható felületek / Yuko Waza /
-A test mellkas védovel határolt teljes felületének támadása, kéz és lábtechnikával
-A fej lábtechnikával, érinto kontakttal történo támadása
-Lábsöprést követoen földre került ellenfél kézzel történo, érinto kontakt támadása
3.10.3 Tiltott technikák / Hansoku Waza /
-Az arc támadása
-A fej teljes ereju támadása kézzel és lábbal
-Az öv alatti rész támadása kézzel és lábbal, a többszöri ashibarai nagy ereju alkalmazása
-A nyak, a gerincoszlop és a lágyék támadása kéz- és lábtechnikával
-Fogás, lökés, tolás, dobás, illetve a földre került ellenfelet teljes erovel támadni
-Minden olyan viselkedés, amely sportszerutlen és sérti a kyokushin karate etiketjét
3.10.4 Találatok elbírálása
Minden olyan szabályosan végrehajtott effektív kéz-és lábtechnika, amelyet tisztán, megfelelo fókusszal, idozítéssel és egyensúlyi helyzetben hajtanak végre és azt a bírók többségben megítélik, Wazaarit ér (1 pont).
Minden olyan chudan magasságban szabályosan végrehajtott kéz-vagy lábtechnika, amelyet követoen az ellenfél 3 másodpercen túl harcképtelen marad, Ippont jelent a találatot elért versenyzo számára és a vezetobíró gyoztest hirdet (6 pont)
Ha a versenyzo olyan tiszta láb-és kéztechnikával, illetve kombinációval ér el találatot ellenfelén, melyet a bírók többségben megítélnek, úgy Ippon adható (2 pont)
Együttes találat elbírálása: A vezetobíró jelzi az együttes találatot összeéríntett ökleivel, majd torimaszent hirdet, a találatokra pontot nem ad
Megjegyzés: Találatot csak a védofelületen lehet elérni. A testvédo vállat, kulcscsontot takaró része is érvényes találati felületnek számít. A nem megfelelo méretu védofelszerelést a vezetobíró köteles lecseréltetni akár túl nagy akár túl kicsi.
3.10.5 Büntetések
-Az elso olyan szabálytalan technikát követoen, melyet a bírók többségben megítélnek, az elköveto
genten ichit kap, míg az ellenfele Wazaarit (1 pont). -A második esetben genten-nit ítélnek, az ellenfél Ippont kap (2 pont). -A harmadik szabálytalanság után genten-sant ítélnek, és a szabálytalan versenyzot leléptetik.
Megjegyzés: büntetendo a rossz harcmodorban küzdo versenyzo (vad, küzdotávolságot nem tartó, birkózó, stb.)
3.10.6 A gyozelem eldöntése
-A küzdelmet a wazaarik, illetve az ipponok száma dönti el, melyet pontozótáblán vezetnek a zsuri asztalnál, és találat esetén felmutatják -A küzdelem végén (elso 2 perc), a találatok egyenlosége esetén a vezetobírónak döntetlent kell ítélni. -Egyenloség esetén új mérkozés, 1 perc küzdelem következi, a pontozótáblákat le kell nullázni. A küzdelem végén a bíróknak döntetlen állás esetén is gyoztest kell hirdetni. -Hat wazaari vagy három ippon elérése a küzdoidon belül gyozelmet jelent a találatokat elért versenyzo számára.
3.10.7 Egyéb rendelkezések
-A küzdelem során a piros szalagos versenyzo piros fejvédovel, a fehéröves versenyzo fekete vagy
más színu fejvédovel küzd. -A küzdelem három bíró közremuködésével zajlik. -3 bírós rendszer esetén (gyermek serdülo) a segédbírók piros és fehér zászlóval a
kezükben a vezetobíró csuklóján piros és fehér mandzsettával mutatják a bírói jelzéseket és döntéseket.
3.11 Diákolimpia
A Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Kyokushin Karate Szervezet közösen rendezi meg kyokushin szabályok szerint a diákolimpia versenyt A Diákolimpián részt vehet minden Knock Down stílus, amely elfogadja a diákolimpia versenyszabályait. Résztvevok általános és középiskolás diákok. A verseny felmeno rendszeru. Három elodönto után kerül sor a diákolimpia döntojére.
A diákolimpiai versenyek Tanintézetekhez kötodnek, a résztvevok egyaránt képviselik iskolájukat és Klubjukat A diákolimpia részletes versenyszabályát nem ez a szabálykönyv tartalmazza, bár alapját az ebben foglaltak alkotják. A verseny egészére vonatkozó szabályokat a Magyar Diáksport Szövetség gondozza.