Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fegyelmi Szabályzat

2010.01.04

Sárréti Bushido Karate Sportegyesület-Kaba

4183 Kaba. Cukorgyári Ltp.4/B/1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                          Jóváhagyva: 2009.december 28.

 

 

 

 

1.§.

 

SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT

 

A Sportfegyelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) vonatkozik, illetve alkalmazni kell:

  • a Sárréti Bushido Karate Sportegyesület-Kaba (továbbiakban: SBK SE) tagjaira,
  • a SBK SE működési keretében sporttevékenységet kifejtő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, egyesületi tagsággal rendelkező személyekre.

 

2.§.

 

FEGYELMI VÉTSÉGEK

 

Fegyelmi vétséget követ el, aki:

a. ) a verseny- és játékszabályokat vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerűtlenséget

      követ el,

b. ) a sporttevékenységgel összefüggésben:

·         jogtalan előnyt szerez magának, vagy más személynek,

·         jogtalan előnyt nyújt másnak,

·         jogtalan előnyszerzésre, vagy nyújtásra kísérletet tesz,

c. ) a tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket vétkesen megszegi,

d. ) a sporttevékenységgel összefüggő szabálysértést, vagy egyéb súlyos bűncselekményt követ el,

e. ) sportolóhoz, sportvezetőhöz, vagy a SBK SE tagjához nem méltó magatartást tanúsít, vagy ilyen életmódot folytat,

f. )a sporttevékenység fokozására tiltott teljesítményt fokozó szert, vagy módszert ( dopping) alkalmaz, illetve annak alkalmazásában közreműködik.

 

3.§.

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

 

1. )A fegyelmi büntetések fajtái:

a)      szóbeli figyelmeztetés,

b)       írásbeli megrovás,

c)       meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása,

d)      pénzbüntetés,

e)      tisztségviselői megbízatás visszavonása,

f)       eltiltások: -meghatározott sporttevékenységtől,

                              -minden sporttevékenységtől,

       g) a SBK SE -ből történő kizárás.

 

2.) A meghatározott kedvezmények és juttatások megvonását bármilyen fegyelmi büntetéssel

együtt is lehet alkalmazni.

3.) Az eltiltás időtartama a tíz évet nem haladhatja meg.

4.) A sporttevékenységtől eltiltás lehet:

      a.) versenyzéstől, játéktól,

      b.) edzésen való részvételtől,

      c.) működéstől:   -edzői,

                                 -versenybírói,

      d.) sportrendezvényen való részvételtől, a sportlétesítmények látogatásától,

      e.) a SBK SE -ben való tisztségviseléstől.

A fegyelmi határozat állapítja meg az eltiltás módozatát, továbbá annak időtartamát.

 

4.§.

 

A FEGYELMI BÜNTETÉSEK KISZABÁSÁNAK CÉLJA ÉS ELVEI

 

A fegyelmi büntetés mindenkori legfőbb célja a megelőzés és a nevelés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék:

     1.) a vétség súlyához,

     2.) az elkövető vétkességi fokához,

     3.) az enyhítő és súlyosbító körülményekhez.

 

5.§.

 

A FEGYELMI BÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE

 

 1.) Próbaidőre felfüggesztés.

Az egy évet meg nem haladó büntetés próbaidőre felfüggeszthető, amennyiben a cél a végrehajtás nélkül is elérhető.

2.) A próbaidő hat hónaptól egy évig terjedhet.

3.) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha ezen idő alatt a próbaidőn lévő személy ismételten fegyelmi vétséget követ el és a Fegyelmi Bizottság a kiszabható büntetések valamelyikében részesíti.

 

6.§.

 

FEGYELMI BIZOTTSÁG

 

1.) A Fegyelmi Bizottságot a SBK SE Elnöksége hozza létre.

2.) Az első fokú fegyelmi jogkört a megválasztott Fegyelmi Bizottság gyakorolja.

3.) A Fegyelmi Bizottság legalább 3, legfeljebb 5 tagból áll.

4.) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában:

a)      aki a fegyelmi eljárás alá vont személy:

           -hozzátartozója,

          -egyenesági rokona és annak házastársa,

          -örökbefogadó nevelőszülője,

          -örökbefogadott, nevelt gyermeke,

          -testvére, házastársa, élettársa, jegyese

       -házastárs egyenesági rokona, testvére,                                                              testvér házastársa,

b.) aki a fegyelmi eljárás alá vont személlyel perben, vagy haragban áll,

c.) akitől az elfogulatlan megítélés más egyéb okból nem várható el.

7.§.

 

A FEGYELMI BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE

 

1. ) Fegyelmi Bizottság jár el a SBK SE tagjai és mindazon személyek fegyelmi ügyében,

akik a SBK SE működési körében sporttevékenységet folytatnak.

2. )A sportági szakszövetség Fegyelmi Bizottsága jár el azzal szemben, aki:

a.)a szakszövetség által irányított és rendezett sporteseményen (bajnokság, edzés,           mérkőzés stb.) nem kizárólag egyesületi rendet sértő,

b.)más sportegyesületek működését érintő és befolyásoló fegyelmi (átigazolási szabályok megsértése, vesztegetés stb.),

      c.) sportági szakszövetségben végzett tevékenységgel összefüggő vétséget követ el,

      d.) sportegyesületi tagsági viszonyát a felelősségre vonás előtt kilépéssel megszüntette.

3.) A SBK SE elnökének és elnökségi tagjainak a (2) bekezdésbe nem tartozó fegyelmi

ügyében a fegyelmi jogkört a SBK SE Elnöksége gyakorolja.

 

8.§.

 

HATÁSKÖRI ÉS ILLETÉKESSÉGI VITÁK

 

A SBK SE  és szakszövetségek között felmerülő hatásköri vitában a sportági szakszövetség elnöksége, a felügyeleti jogkör gyakorlója határoz.

 

9.§.

 

A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE

 

1.) Fegyelmi eljárást csak az eljárás elrendelése után szabad lefolytatni. Az elrendelésnek csak a vétség elkövetésének alapos gyanúja alapján van helye.

2.) Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, akinek jogát, vagy jogos érdekét fegyelmi vétség érinti. A fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója rendeli el.

3.) A fegyelmi eljárás lefolytatása után kötelező az alapos tájékozódás és a szükséges adatok tényszerű és pontos beszerzése. E feladatot a Fegyelmi Bizottság Elnöke, vagy tagja hajtja végre.

4 .) A fegyelmi eljárás alá vont személyt írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról.

5.) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, a Fegyelmi Bizottság Elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a kiskorú törvényes képviselőjét az eljárásról értesítsék, továbbá a törvényes képviselőt tájékoztatni arról a kötelezettségéről, hogy az eljárásban részt vegyen.

 

1 0.§.

ELÉVÜLÉS

 

1. )Nem indítható fegyelmi eljárás, ha:

      a.) az elrendelésre illetékes szervezetnek a fegyelmi vétség elkövetéséről több,

                mint három hónapja tudomása van,

      b.)a vétség elkövetésétől több mint egy év elte1t.

2. ) Büntető eljárás esetén a határidők az eljárás jogerős befejezésétől számítanak.

 

11.§.

A FEGYELMI TÁRGYALAS ELŐKÉSZÍTÉSE

 

1. ) Tájékoztatási kötelezettség:

a.) a fegyelmi eljárás alá vont személyt (személyeket) a tárgyalásra meg kell idézni,

b.) lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a védekezést írásban is be lehessen nyújtani,

c.) az érintett személyt (személyeket) tájékoztatni kell, hogy a távolmaradásuknak nincs halasztó hatálya. .

2. ) Adatgyűjtés, értesítés:

     a.) tanúk megidézése,

     b.) bizonyítékok beszerzése.

 

12.§.

FEGYELMI TÁRGYALÁS

 

1.) A fegyelmi tárgyalást az eljáró bizottság elnöke, vagy megbízottja (fegyelmi biztos) vezeti.

2. ) A tárgyalás menete:

      a.) megnyitás, tényismertetés,

      b.) az eljárás alá vont személy meghallgatása,

      c.) védekezés, bizonyítékok előterjesztése,

      d.) bizonyítási eljárás (tanúk, szakértők, szükség esetén helyszíni szemle, stb.)

      e.) a bizonyítási anyag eljárás alá vont személy e1é terjesztése.

3.) Az értesítés ellenére történő távolmaradás esetén az e1járás az érintett személy jelenléte

      nélkül is lefolytatható.

4.) A fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Bizottság tagjain kívül az eljárás alá vont személy és a

     megidézettek lehetnek jelen.

 

 

13.§.

A FEGYELMI TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE

 

1 .) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. ) A jegyzőkönyv tartalma:

       a. )a tárgyalás helye és ideje,

       b.) a jelenlévők neve és lakcíme,

       c.) az eljárás alá vont személy adatai és előadott védekezése,

       d.) tanúk vallomása,

       e.) szakértők véleménye,

       f.) írásbeli bizonyítékok ismertetésének megtörténte,

       g.) fegyelmi határozat rendelkező része, részletes indoklás,

       h.) határozat kihirdetése,

       i.) nyilatkozatok a fellebbezés kérdésében,

3.) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve a tárgyaláson történtek bizonyítási dokumentuma, a tárgyalás irataihoz kell csatolni, amit a Bizottság Elnöke ír alá.

 

14.§.

A FEGYELMI HATÁROZAT

 

1 .) A fegyelmi határozat lehet:

       a.) elmarasztaló,

       b.) eljárást megszüntető.

 2. ) Elmarasztaló a határozat, ha megállapítható a fegyelmi vétség elkövetése.

3.) Megszüntető határozatot kell hozni, amennyiben:

       a.) nem volt fegyelmi vétség,

       b.) a cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást,

       c.) a vétség, vagy a vétkes személy nem megállapítható,

       d.) a vétség elévült,

       e.) a legenyhébb büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek.

4.) A fegyelmi határozat részei:

       -bevezetés,

       -rendelkező rész,

       -indokolás,

                      a.) bevezetés:

                                             -szervezet megjelölése.

                                             -fegyelmi eljárás alá vont személy adatai.

                                             -hely és időpont,

                     b.) rendelkező rész elmarasztaló határozat esetén:

                                             -tényállás,

                                             -vétség megjelölése,

                                             -döntés,

                                             -alkalmazott büntetés.

                                             -a nyilvánosságra hozás módja,

                                             -fellebbezés lehetősége,

                      c.) indokolás:

                                             -bizonyítékok megjelölése,

                                             -vétkesség foka és aránya,

                                             -enyhítő és súlyosbító körülmények,

                     d.) eljárást megszüntető határozat részei:

                                             -tényállás,

                                             -megszüntetés kimondása,

                                             -megszüntetés pontos oka.

5.) A fegyelmi határozatot az eljárás elrendelésétől számított harminc napon belül kell meghozni. A Fegyelmi Bizottság Elnöke indokolt esetben ezt harminc nappal meghosszabbíthatja.

6.) A határozat közlése:

     a.) a jelenlévőknek kihirdetéssel,

     b.) az érdekeltekkel kézbesítés útján.

7.) A határozat jogerőssége:

Fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon.

8.) A kihirdetett, illetve kézbesített határozat az eljáró Fegyelmi Bizottság, vagy biztos által

nem változtatható meg.

 

15.§.

FELLEBBEZÉS

 

1.) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet:

      a.) a fegyelmi eljárás alá vont személy,

      b.) a fegyelmi eljárás elrendelője.

2.) A fellebbezést a kihirdetéstől, illetve a kézbesítéstől számítva tizenöt napon belül írásban, a határozatot hozó szervezetnél kell bejelenteni.

3.) A nem jogerős határozattal a sporttevékenységtől eltiltott személy a másodfokú döntésig sporttevékenységet fellebbezés esetén sem folytathat. A fellebbezés nem halasztó hatályú.

4.) Fellebbezés esetén az iratokat haladéktalanul a másodfok gyakorlójához kell felterjeszteni.

5.)A SBK SE Elnöksége által másodfokon hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

16.§.

MÁSODFOKÚ SZERVEK

 

1.) Elsőfokú határozat elleni fellebbezések elbírálási joga:

      a.) a Fegyelmi Bizottság eljárásában az Elnökség,

      b.) az elnökségi elsőfokú határozat esetén a Küldöttközgyűlés.

2.) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt:

      a.) az elsőfokú határozat meghozatalában részt vevő személy,

      b.) a 6.§ (3) bekezdésében meghatározott kizáró okokkal érintett személy.

 

17.§.

MÁSODFOKÚ TÁRGYALÁS ÉS HATÁROZAT

 

1.) A másodfokú szervezet saját hatáskörében dönti el a bizonyítási eljárás módját.

2.) A másodfokú határozat az elsőfokút:

                                                                -helybenhagyhatja,

                                                                -megváltoztathatja,

                                                                -hatályon kívül helyezheti, és új eljárásra    kötelezheti az elsőfokú döntéshozót.                                                       

3.) A másodfokú határozatot írásban közölni kell az eljárásban résztvevő felekkel és az elsőfokú határozathozó szervezettel.

 

 

18.§.

FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

 

1.) A Fegyelmi Bizottság elnöke bármely jogerős határozatot felülvizsgálhat.

2.) A felülvizsgálati jogkör gyakorlója bármely eljárást felfüggesztheti, ha az eljárás alá vont

·          védekezését önhibáján kívül nem tudja előterjeszteni,

·          ellene büntető-, vagy szabálysértési eljárás folyik, és a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható.

3.) A felülvizsgálati eljárást a másodfokú szervezet folytatja le.

4.) Az új eljárásban hozott fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével az elkövetővel szemben súlyosabb határozat nem hozható.

 

19.§.

A FEGYELMI BÜNTETÉS ELENGEDÉSE

 

1.) A másodfokú jogkör gyakorlója -kérelem alapján -a fegyelmi büntetés még végre nem

hajtott részét elengedheti.

2. )Az elengedésnek akkor van helye, ha:

                                                      a.) a fegyelmi büntetés idejének legalább a fele eltelt,

                                                      b.) az érintett újabb vétséget nem követett el,

                                                      c.) a fegyelmi büntetés elérte a célját.

3.) A fegyelmi büntetés elengedésének eljárása:

                                                      a.) kérelemre indul,

  b.) a határozatot hozó szervezethez a kérelem, a                                                               

  javaslatokkal együtt benyújtásra kerül (javaslatok:     

  szakosztály, bizottság stb.),

  c.)a fellebbezésről, vagy elutasításról a másodfokon eljáró                                                                 

  szervezet dönt.

 

 

20.§.

 

A fegyelmi jogkör gyakorlói tevékenységükben függetlenek és a Fegyelmi Szabályzat szerint kötelesek eljárni.

 

21.§.

A FEGYELMI HATÁROZATOK NYILVÁNTARTÁSA

 

 

A fegyelmi határozatokat a SBK SE  Elnöksége  tartja nyilván.

 

 

Záradék:

A fegyelmi Szabályzatot a SBK SE  Elnöksége a  2009.december 28-i ülésén jóváhagyta. Kihírdetéséről az elnök gondoskodik.

 

 

Érvényes: 2009 december 29 -től.

 

 

 

Nagy Tibor

  elnök